XI. Szegedi képregényfesztivál

11. Szegedi Képregényfesztivál
2019. november 16. (szombat) 10.00-17.00Szeged, Dóm tér 1-4., 1. és 3. emelet

ELŐADÁSOK - KIÁLLÍTÁSOK - FÓKUSZBAN - KÖRKÉRDÉS - KIADÓK - VENDÉGEINK - JÁTÉKOK

A fesztivál látogatói a műfaj örökifjú klasszikusai mellett a kortárs irányzatokkal és alkotókkal is megismerkedhetnek. A képregényrajzolókat alkotás közben figyelheti meg az érdeklődő nagyérdemű, sőt, a vállalkozókedvűek ceruzát ragadva társulhatnak az alkotáshoz. A fesztivál idejére a képregénykiadók és -terjesztők is jelen lesznek kínálatukkal, biztosítva az újdonságok megtekintésének és megvásárlásának lehetőségét.

Plakát, szórólap (Pilcz Roland alkotása)

ELŐADÁSOK (3. emelet) 

10.30
Róka László
Közös vonások III. - Az ezerarcú gonosz

Az emberi elme ugyanúgy működik az egymástól térben és időben távol álló kultúrákban, így a történeteinkben megjelenő gonosztevőkben is ismerős hasonlóságok figyelhetők meg mind az ősi mítoszokban, mind a kortárs műalkotásokban. A Carl Gustav Jung által leírt kollektív tudattalan archetípusai közül ezúttal az árnyékot vesszük górcső alá, amely hasonló alakokban kísérti a hőseinket az antik eposzoktól egészen Gotham bűnös utcáiig, ahol a buja csábító, az eszelős zseni és a vadállati erő egyaránt próbára teszi a sötét lovagot.

11.00
Dunai Tamás
Batman korokon át 

Batman ábrázolása sokat változott az elmúlt 80 évben. Volt már noir-hős, camp-ikon, gótikus mesék főszereplője, sötét lovag és még sokáig folytathatnánk a sort. Ahogy a karakter átalakult és a kor elvárásaihoz igazodott, úgy változott a történetek stílusa és az ellenfelek ábrázolása is. Ezek az ábrázolások sokszor korlenyomatként működtek, de a '80-as, '90-es évektől kezdve az adaptációk megszaporodása révén (animációs filmek, filmek és videojátékok által) az adott korra jellemző, viszonylag egységes Batman-kép széthullott, és az alkotók szabadon válogatnak a karakter inkarnációi közül, másban találva meg a karakter lényegét. Batman sok szempontból változatlan, a számos képregényes (és filmes) újraindításnak köszönhetően elsősorban az eredettörténete és a szimbolikája határozza meg, a történetvilág kontinuitása minden esetben másodlagos, másrészt viszont nagyon is sokat változott az elmúlt 80 évben. Az előadás ezeket a változásokat mutatja be.

11.30
Váradi Gábor
Ha veszélyben a haza - Magyar Szuperhősök 

Idehaza, ha fölnézünk az égre, mindig tudjuk, hogy az egy madár, egy repülő, vagy... Tényleg mindig tudjuk? Képben vagyunk mi a magyar szuperhősökkel, vagy csak legyintünk rájuk? Mit ér a szuperhős, ha magyar? 

12.00
Molnár András
A város mint fenyegető erő H. P. Lovecraft fikciójában, valamint A végzet Gothambe érkezik világában

A XX. század elején élt amerikai horrorszerzőnek, H. P. Lovecraftnak a kortárs populáris kultúrára gyakorolt felmérhetetlen hatása nem kerülte el a Batman-képregények világát sem. A Mike Mignola és Richard Pace által írt A végzet Gothambe érkezik már a címében is félreérthetetlenül a klasszikussá vált írót idézi, emellett a cselekmény számos mellékes vagy központi jelentőségű eleme a lovecrafti világból lett kölcsönözve. Közismert tény, hogy a Batman-történetek állandó helyszíne, Gotham New York City fiktív mása - egyúttal valós becenév, amellyel Washington Irving illette New Yorkot -, és a nagyvárosi lét problémái, az elharapózó bűnözés, korrupció miatti félelmeket vetíti ki a fikció világába. Lovecraft 1924 és 1926 között New Yorkban élt, és a forgalmas, elszemélytelenedett nagyváros mélyen negatív benyomást tett rá, ami visszaköszön az ott játszódó novelláiban. Az előadás ezzel összefüggésben arra igyekszik kitekintést nyújtani, hogy Lovecraft munkásságában a város milyen veszélyek forrása volt, és ezek a veszélyek milyen formában köszönnek vissza A végzet Gothambe érkezikben.

13.15
Borsi Csaba, Kertész Sándor, Pál Nagy Balázs, Sváb József, Tóth Péter
Egy képregénymagazin kalandjai - Harminc évvel ezelőtt jelent meg a Menő Manó 

Menő Manó címmel, harminc évvel ezelőtt jelent meg az első magyar képregénymagazin. A lapban magyar és olasz alkotók képregényei jelentek meg és voltak benne cikkek az alkotókról, a képregény történetéről és itt indult a Képregényiskola című cikksorozat is, amelyből évekkel később Sváb József megírta azonos című könyvét. A megjelenés előzménye az volt, hogy 1985-ben megalakult a Kísérleti Képregény Stúdió (KIKS) azzal a szándékkal, hogy a fiatal alkotók egy új magyar képregénykultúrát hozzanak létre. A beszélgetésen a csoport alapítói mesélnek az akkori körülményekről, a magazin létrejöttéről és az azóta eltelt évekről.
A beszélgetés résztvevői a Kísérleti Képregény Stúdió (KIKS) alapítói.

13.45
Kellermann Viktória
A rengeteg, a lidércek, na meg a rossz láb - 10 év lengyel gyerekképregényei 

Két év telt el azóta, hogy a lengyel negyedikesek számára kötelezővé tették a képregényolvasást - legalább egy hetvenes évekbeli klasszikus, az Asterixet idéző Kajko és Kokosz repülőiskolája erejéig. Az elmúlt 10 évben a szülők könyvtáraiból ismert, évtizedek óta futó klasszikusok mellett korunk kérdései és kísérletező hangok is beszivárogtak a képregénypiacra. A borzongásra vágyó gyerekeket KaeReL vezeti 2009 óta a lengyel-litván határ erdőségeinek meglepően emberi démonjai közé, a civilben biológus-akadémikus Tomasz Samojlikkal a vadont járhatják az utolsó bölény, a végzet vadászni képtelen cickánya vagy éppen az erdei méhek nyomát kutatva. Néha azonban megbomlik az idill: Marcin Podolec világvégi történeteiben posztapokaliptikus világban játszik kislány és kutyája, Tomasz Grządziela színházi feldolgozást is megért kötetének hősei egy tolószékes kisfiú és az egyre betegebb lába, nem is beszélve a magányos anyukáról. Az előadás célja az elmúlt évtized legizgalmasabb lengyel gyerekképregényeinek bemutatása.

14.15
Bayer Antal
Asterix 60 éves - a kezdetek 

1959. október 29-e Asterix hivatalos születésnapja, ekkor jelent meg először, a Pilote képregényújság első számában. A hetilap 15 éven keresztül szolgált a kis gall világsztár elsődleges otthonaként, mielőtt útjaik különváltak. Ezen időszak alatt teljesen megváltoztatta a francia társadalom hozzáállását a képregényhez, hiszen Asterix mellett olyan, nálunk is jól ismert sorozatokat vezetett be vagy tett még népszerűbbé, mint a Blueberry, a Lucky Luke, a Valerian vagy az Iznogoud. Az Asterix eredeti szerzőpárosa, René Goscinny és Albert Uderzo aktív szerepet vállalt annak a lapnak az alapításában és szerkesztésében, amely heti előközlésben jelentette meg legnépszerűbb karaktereik első 20 történetét. Az előadás a 60 éves Asterix első 15, meghatározó évéről szól, megvizsgálva a környezetet, amelyből kinőtt.

14.45

Kertész Sándor
A nagy képregényüzlet a nyolcvanas években! 

Nagyon sok képregény jelent meg az ötvenes évek közepétől Magyarországon, de csak folyóiratokban, napilapokban és magazinokban. Önálló képregényújság - néhány eltévedt kivételtől eltekintve - nem volt a sajtópiacon. A kultúrpolitika amerikai szemétnek tekintette, amely rossz hatással van a fejlődő gyermekekre. De úgy ítélték meg, hogy az irodalom népszerűsítésére talán alkalmas lehet, ezért megtűrték az újságok oldalain. Ugyanakkor a gazdaságpolitika - a terv- és hiánygazdaságban - nem áldozott papírt önálló képregénykiadványok előállítására. 1980 után azonban valami megváltozott. Többszázezres példányban kerültek az újságos pavilonokba a Rejtő-képregények, a Kockás magazin és számos egyedi kiadvány. Nagy üzlet lett a képregények kiadása. A hirtelen változás okait boncolgatom előadásomban.

15.15
Kopeczky Csaba
A (francia-belga) képregényipar kulisszái... 

Mire készüljön föl egy hazai alkotó, ha a nagyobb képregényes piacokon szeretne munkát vállalni? Mire vevők a kinti kiadók, és mire nem?
Sikertörténetek ex-jugoszláv és magyar alkotókról

15.45
Pilcz Roland
A képregényoldal esztétikája 

Milyen vizuális lehetőségeket kínál egy oldal szerkesztése? Hogyan fejlődött, változott az idők során a képregényes megjelenítés esztétikája? Mennyire fontos a panelek összjátéka, és milyen megoldásokat bír el egy dupla képregényoldal? 

KIÁLLÍTÁSOK 

Menő Manó, Krampusz és a többiek
2019. november 16. - helyszín: a könyvtár lépcsőházában

Válogatás a rendszerváltás idején megjelent első képregénymagazinok anyagából. Ez volt az első próbálkozás (1989-1990) amelyben már népszerű olasz, francia képregények mellett helyet kaptak a magyar alkotók munkái is. Színes válogatás egy rövid időszak legjobb képregényeiből.

15 év - 15 oldal Pilcz Roland képregényeiből
2019. november 20-ig - helyszín: földszinti Internet-Tér

2004 őszén, pontosan 15 éve írta és rajzolta meg Pilcz Roland első nagyközönségnek szánt képregényét, az Angyali Békét, amit 5 nagyobb lélegzetvételű Kalyber Joe-kaland követett. S bár Roland számtalan egyéb külföldi és hazai képregény színeiért is felelős, az általa megálmodott történetek és figurák mellett azóta is kitart. Kisebb kikacsintások mellett továbbra is a Kalyber Joe-univerzumban maradva, jelenleg sorozatának harmadik felvonásán dolgozik, az YKX - Yorn Kayrah Xemovrah kalandjain, mellyel munkásságának egy újabb szakaszához érkezett. Ezekből a művekből áll össze egy változatos, jubileumi képcsokor.

FÓKUSZBAN AZ ALKOTÓI NÉZŐPONTOK 

Az idei fesztiválon az alkotói tér egy kiemelt pontján óránként más és más képregényrajzoló kerül fókuszba. A művészek a rendelkezésükre álló egy órában - vagy az óra egy részében - alkotói módszereikbe, megelőző vagy jelenlegi munkáik kulisszatitkaiba engednek bepillantást az érdeklődők számára.

Vendégeink a kiemelt alkotói térben:

10.30 Sörös Krisztián - A feltörekvő ifjúság képviselője, a hagyományos kézi rajzok alkalmazója és mogorva zombik megformálója.

11.30 Kasza Magdolna

13.30 Fekete Dani - A Széles Mosoly termékeny teremtője, hömpölygő történetfolyamát egyedi számítógépes grafikával hívja életre.

14.30 Oravecz Gergely - nagyszerű egyszerűséggel megjelenített személyes történeteivel az itthon egyelőre kevesek által művelt - ugyanakkor Európában és Amerikában nagy hagyományokkal rendelkező - önéletrajzi képregény műfajába vezeti az olvasóit.

15.30 Szalay Ignác, Balogh Gergő - Betonneon című, vektorgrafikus technikával készült képregényükben kíméletlen kontrasztokkal jelenítik meg lényeiket.