Fellendül a fejlődő országok Európai Unióba irányuló exportja

A fejlődő országokból az Európai Unióba irányuló, az általános vámkedvezmény-rendszer (GSP) keretében kedvezményes vámok mellett megvalósuló export 2018-ban 69 milliárd eurós új rekordszintet ért el. Az Európai Bizottság most közzétett, kétévente elkészülő, GSP-ről szóló jelentése szerint a 71 GSP-kedvezményezett országból az EU-ba irányuló export értéke csaknem 184 milliárd euró volt. Ebből közel 69 milliárd eurónyi kereskedelem különleges GSP-kedvezményekben részesült.

Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/az Európai Bizottság alelnöke kijelentette: "A kereskedelem az EU egyik legfontosabb olyan eszköze, amelyen keresztül az emberi jogokkal, a munkavállalói jogokkal és a jó kormányzással, vagyis a fenntartható fejlődés pilléreivel foglalkozik, azokat kezeli, támogatja és javítja világszerte. Az EU általános vámkedvezmény-rendszere útján ahhoz nyújtunk támogatást a fejlődő országoknak, hogy fenntartható módon érjenek el gazdasági növekedést és előrelépést, nem utolsósorban az éghajlat-politikai intézkedések terén. Preferenciális vámtételeink több ezer embernek nyújtanak segítséget a szegénységből való kiemelkedéshez, az egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a gazdasági növekedés megvalósításához."

Phil Hogan kereskedelempolitikáért felelős biztos így nyilatkozott: "Kereskedelmi kedvezményeinknek köszönhetően az EU kétszer annyit importál a legkevésbé fejlett országokból, mint a világ többi része összesen. Ez az EU védjegyének számító kereskedelempolitikai eszköz munkahelyek millióinak biztosít alapot a világ legszegényebb országaiban, és ösztönzőleg hat az érintett országokra az emberi jogokkal, a munkavállalói jogokkal, a jó kormányzással és a környezetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtása tekintetében."

Az általános vámkedvezmény-rendszer megszünteti a fejlődő országokból az EU-ba irányuló kereskedelemre kivetett importvámokat. További exportlehetőségeket teremt, ezzel segíti az országokat a szegénység leküzdésében és a munkahelyteremtésben, és közben tiszteletben tartja a fenntartható fejlődés elveit is. A mostani jelentés azt mutatja, hogy a GSP-nek köszönhetően például Srí Lanka, Mongólia és Bolívia hatékonyabb intézkedésekkel szabályozza a gyermekmunkát.

Az EU kereskedelmi menetrendje világszerte hozzájárul az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz. A kedvezményekkel arra ösztönzi az érintett országokat, hogy további lépéseket tegyenek az emberi jogokkal, a munkavállalói jogokkal, a környezetvédelemmel és a jó kormányzással kapcsolatos nemzetközi egyezmények hatékony végrehajtása érdekében.

A 71 GSP-kedvezményezett ország közül sok továbbra is kihívásokkal szembesül, többek között a civil társadalommal kapcsolatos korlátozások, valamint a tömegtájékoztatás szabadsága, az igazságszolgáltatáshoz való jog, a kisebbségek jogai, a halálbüntetés és az egyesülés szabadsága terén. A megfelelő előrehaladás hiánya - a legnagyobb kedvezményezettek esetében is - azt eredményezte, hogy az EU fokozta az ellenőrzést és növelte a szerepvállalást, különösen az emberi jogok és a munkavállalói jogok tekintetében. Kambodzsa esetében ez oda vezetett, hogy az EU megindította a kedvezmények ideiglenes visszavonására irányuló eljárást, mivel Kambodzsában súlyosan és rendszeresen megsértették az ENSZ és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető elveit.

A jelentés azt is áttekinti, hogy az egyes GSP-országok milyen mértékben használták ki a rendszer nyújtotta lehetőségeket. Számos átfogó kérdést is vizsgál, például a civil társadalom működésének szabadságát, a gyermekmunka elleni küzdelemben elért haladást, továbbá környezetvédelmi és a jó kormányzással kapcsolatos aggályokat. A jelentés példákon át mutatja be, hogyan működik együtt az EU az összes érdekelt féllel, például a civil társadalommal, a nemzetközi szervezetekkel - különösen az ENSZ és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ellenőrző szerveivel - és a kedvezményezett országok hatóságaival a GSP hatékonyabbá tétele érdekében, valamint a kereskedelem és az értékek egyidejű előmozdításán.

Az uniós ipar fontos partner a fenntartható fejlődés megvalósításában, hiszen a GSP-országokba eszközöl beruházásokat, ott termel és onnan szerez be nyersanyagokat, valamint gondoskodik róla, hogy betartsák a nemzetközi munkaügyi és környezetvédelmi normákat.

Háttér-információk

E harmadik kétéves jelentést tíz közös szolgálati munkadokumentum kíséri, melyeket az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat közösen állított össze. E dokumentumok közül kilenc egyenként értékeli a GSP+ előírás kilenc kedvezményezettjének teljesítményét; a tizedik dokumentum azt a három GSP-kedvezményezett országot - Bangladest, Kambodzsát és Mianmar/Burmát - értékeli, amelyekkel az EU 2017-ben megerősített együttműködést kezdett, vagyis intenzívebb párbeszédet folytatott az emberi jogokkal és a munkavállalói jogokkal kapcsolatos kérdésekről.

Az EU GSP-je három előírásból épül fel:

• Az általános előírás az alacsony jövedelmű, valamint a közepes jövedelmű országok alsó sávjába tartozó országok számára áll nyitva, és a tarifacsoportok kétharmada esetében részben vagy teljesen eltörli a vámokat (15 kedvezményezett);
• a GSP+ a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás. A fent említett vámokat 0%-ra csökkenti azon alacsony jövedelmű, valamint a közepes jövedelmű országok alsó sávjába tartozó országok esetében, amelyek végrehajtanak 27 emberi jogokkal, munkavállalói jogokkal, környezetvédelemmel és jó kormányzással kapcsolatos nemzetközi egyezményt (8 kedvezményezett);
• az EBA (fegyver kivételével mindent) a legkevésbé fejlett országok számára elérhető különleges előírás, amely vámmentes és kvótamentes piacra jutást biztosít valamennyi termékük számára, a fegyverek és lőszerek kivételével (48 kedvezményezett).

           Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye,